Hírek

A menopauza, a nő életének jelentős szakaszát kíséri végig. Az élettani hormonális változások szinte minden szervre, szervrendszerre kihatnak. A változókorú nők jelentős (mintegy 25-30%) része szenved ezen idő alatt súlyos, életminőséget rontó, ösztrogénhiányra visszavezethető, hosszabb, rövidebb ideig kezelést is igénylő tünetektől.
A menopauzális tünet együttes kezelésének leghatékonyabb módja a menopauzális hormonterápia. Az alternatív lehetőségek a panaszok csökkentésére szűkösek, a szóba jövő kezelési módok kevéssé hatékonyak és kevéssé vizsgáltak.

A menopauzális hormonterápia (MHT) alapelvei:

• középsúlyos és súlyos ösztrogénhiányos tüneteket kell kezelni,
• gondosan mérlegelni a javallatokat és ellenjavallatokat,
• legkisebb hatékony adaggal kezelni,
• ajánlatos az MHT javallatainak évenkénti újraértékelése, és a páciens gondozás jellegű követése.

Mikor javasolt menopauzális hormonterápiát (MHT) alkalmazni?

• a menopauza szindróma panaszokat okozó, ösztrogénhiányos tüneteinek a kezelésére;
• a postmenopauzális csontritkulás megelőzésére, a kialakult osteopenia, illetve osteoporózis stabilizálására;
• ingerlékenység, alvászavar, a depresszió enyhébb formái esetén;
• vizeleti és nemi szervek menopauzát követően bekövetkező sorvadása miatt fellépő panaszok megszüntetésére.

Mikor nem javasolt a menopauzális hormonterápia?

• Emlőrák: Mindazon nőknek, akiknek diagnosztizált emlőrákjuk volt, az Európai Gyógyszerbiztonsági Bizottság (CSM) nem javasolta az MHT-t.
• Endometrium karcinóma. A kezelés lehetőségeit behatárolja a betegség stádiuma.
• Tromboembóliás betegségek. Az ösztrogén kezelés szinte minden formája többé-kevésbé hajlamosít a tromboembóliás megbetegedések kialakulására.
• Isémiás szívbetegség (ISzB) esetén sem indítani, sem folytatni nem célszerű az MHT-t.
  
  

A menopauzális hormonterápia szövődményei:

Mint minden gyógyszeres kezelésnek, a menopauzális hormonterápiának is lehetnek szövődményei. Az MHT alkalmazási szabályainak betartása mellett viszonylag kevés a szövődmény, ám dózisfüggően gyakoribbak az epepanaszok.

A menopauzális hormonterápia kockázatnövelő hatásai:

- Emlőrák

• Az MHT, megfelelően adagolva csak kis mértékben növeli az emlő denzitását (mirigyességét).
• A kezelés első 5 évében a kockázat növekedése rendkívül kicsi.
• Ha évekkel a menopauza kezdetét követően indul az MHT, az első 5 évben csökkenhet az emlőrák.
• 3-5 évvel az MHT abbahagyása után nem növekszik az emlőrák előfordulása.
• Kisebb emlőrák kockázat növekedés inkább a kisebb testtömeg indexű nők esetében figyelhető meg.
• A csak ösztradiollal folytatott hormonterápia során (csak méheltávolítás után) az emlőrák kockázata csökken.
  
  

- Szív-érrendszeri kockázat

• Alapkutatások, megfigyeléses vizsgálatok arra utalnak, hogy az MHT csökkentheti szív-és érrendszeri események gyakoriságát..
• Ha a késői postmenopauzában kezdték el az MHT-t, a szív-és érrendszeri kockázat növekedett, jellemzően csak az első évben.
• A tibolon kezelés nem növeli a szív-és érrendszeri kockázatot.
• A csak ösztrogén MHT (méheltávolítás után) csökkentette a szívinfarktus kockázatát.
  
  

- Vénás tromboembóliás szövődmények

• A saját, vagy kívülről bevitt ösztrogén, mind a fertilis korban (terhesség, fogamzásgátló tabletta) mind a menopauzában növeli a trombóziskészséget. Ezt fokozza a trombofília genetikai kockázata, elhízás, a műtéti beavatkozások, tartós ágynyugalom, a menopauzában pedig a korral járó trombózishajlam növekedés.
• Transzdermális MHT nem növeli a tromboembólia előfordulását.
  
  

- Stroke

• Tibolon kezelés növeli a stroke kockázatot az idősebb, de nem a fiatalabb poszt-menopauzális nőkben.
• Egészséges poszt-menopauzális nők stroke kockázata a harmadával nőhet a szájon át alkalmazott MHT hatására.
• Kisdózisú transzdermális ösztrogén kezelés nem növeli a stroke kockázatát.
  
  

- Méhtest rák

• A progesztogénekkel nem kombinált MHT növeli a méhtest rák gyakoriságát, ezért kombináljuk az ösztrogén kezelést a sárgatest hormonszerűen ható progesztogénekkel, illetve magával a sárgatest hormonnal (progeszteron).
• A szakaszosan adott progesztogén mellett az ösztrgén nem növeli a méhtest rák kockázatát, a folyamatos kombinált kezelés még csökkenti is.
• A hosszú ciklusú (3 hónaponként 14 napi progesztogénnel vérzés előidézése) MHT valószínűleg nem emeli a méhtest rák kockázatát.

Az MHT alkalmazási formái:

• a tabletta egyszerűbben alkalmazható, de több a mellékhatás, kiszámíthatatlan a felszívódás, így egyénien különböznek az elért szérum ösztrogén szintek;
  
  
• bőrön át (transdermális) ill., hüvelyi alkalmazásoknál nagyságrenddel kevesebb ösztrogén kerül a keringésbe a máj megkerülésével, elhanyagolható a trombózis veszély.
  
  
• méhen belüli eszközök: csak progesztogén bevitelére.

Személyre szabott terápiák

A menopauzális hormonterápiát a vizsgálatok eredményeinek ismeretében, a páciens személyre szóló kockázat-haszon típusú, elemző tájékoztatását követően szabad rendelni. A menopauza szindróma enyhe vegetatív tünetei esetén az első javaslat az életmódváltás, testsúlymenedzselés tervezett testmozgással, étrendi módosításokkal, stressz csökkentéssel.
Ha a panaszok fennállnak, vagy súlyosbodnak, a műszeres vizsgálatok indokolják, és nem ellenjavallják, akkor a páciens tájékozott belegyezésével lehet rendelni az MHT-t. A kezelés indokoltságát évente kell felülvizsgálni és dönteni a pácienssel közösen a folytatásról.
A terápia alapelve, hogy a lehető legkisebb hatékony adagot kapja a páciens a tünetek, panaszok fennállásának időtartamára. A legtöbb kezelés 5 éven belül véget ér. A menopauzális tünetek megszűntével a menopauzális hormonterápiát fokozatosan célszerű leépíteni.

Kiegészítő, alternatív gyógyszeres kezelési módok

A fitofarmakonok, fitoösztrogének, isoflavonok, valamint vitaminok (E és D) és ásványi anyagok (mindenek előtt kalcium, magnézium) nem receptköteles gyógyhatású készítmények formájában, széles körben hozzáférhetők. Hatás- és mellékhatás spektrumuk még messze nem tisztázott. A növényi kivonatok közül a leginkább vizsgált, elterjedt és standardizált készítményekben rendelkezésre álló fitofarmakon a Cimicifuga racemosa kivonat. A fitoösztrogéneket tartalmazó Kava-kava (Piper methysticum) káros lehet a májra, hazánkban nem forgalmazott. A vörös here (Trifolium pretense) enyhe ösztrogén hatású, a Dong quai gyökér (Angelica siensis), Ginseng gyökér (Panax ginseng) számos menopauzális tünetre használják, a hőhullámokra – randomizált vizsgálatok szerint – hatástalanok.
Az ösztrogén kezelés leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres alternatívája a clonidin, valamint a gabapentin, venlafaxin hatásosságát kisebb kontrollált vizsgálatok igazolták a hőhullámok és az alvászavar enyhítésében. Ismert mellékhatásaik: hányinger, libidócsökkenés, alvászavar. Hatékonyságuk sohasem éri az ösztrogénekét –
Az akupunktúráról, valamint a különböző eszközökkel végzett elektrostimulációs módszerekről vannak hatásosságot ígérő közlések.

Teakeverékek

A teakeverékek összetétele, tisztaságuk nehezen ellenőrizhető. Tartalmazhatnak fitoösztrogéneket, melyek hosszú távú hatásai még nem ismeretesek. Óvatossággal alkalmazhatók, elsősorban vesekárosodás veszélye miatt.

Amennyiben szeretne többet megtudni a kezelési lehetőségekről, foglaljon időpontot, és ismerje meg nőgyógyász szakorvosunkat, Dr. Tóth Károly Sándort!