Ortopédiai műtétek

A térd anatómiai összetettsége miatt a fájdalomnak is sok megjelenésui formája és számos oka lehetséges. Ortopédiai szakrendelésünkön szakorvosaink alapos kivizsgálást végeznek és javasolják a megfelelő terápiát. Ha a konzervatív kezelési módok (pl. gyógyszer, fizikoterápia, gyógytorna) nem biztosítják a megoldást az ön problémájára, műtétre kerülhet sor.

A leggyakrabban előforduló térdproblémák a térdizületi porc (meniscus) sérülése, szakadása, különböző mértékű porckopás (artrózis), porcleválás, a térdszalag (elülső keresztszalag) szakadása, a térdkalács (patella) elmozdulása.

Artroszkópia

A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai és kezelési mód a térdsérülések esetében az artroszkópia. Az artroszkópia - azaz az ízület tükrözése - a csukló, könyök, váll, térd és boka problémájának felderítésére szolgáló műtéti eljárás, amelynek során az ízület belső részét egy apró kamera segítségével vizsgáljuk meg. Az orvos egy bemetszést ejt a bőrön, amin keresztül bevezeti az endoszkópot, és egy kamera segítségével képet kap az ízület belsejéről, annak állapotáról. Ily módon lehetővé válik a különböző elváltozások felismerése, diagnózisa és egyúttal azonnali kezelése.

A műtéti beavatkozás kíméletes: kis metszéseket ejtve a térd megfelelő pontjain, az ortopéd sebész bevezeti az artroszkópot a térdízületbe, és segítségével megtalálja, helyreállítja vagy eltávolítja a sérült részeket.

Az ízületi tükrözés alkalmazható porckárosodás, szakadás, elakadás és fájdalmas gyulladás kivizsgálására és kezelésére. A műtét során a szakorvos számos megoldással juthat eredményre:

• eltávolítja a porc sérült részeit;
• helyreállítja a jó vérellátású külső porcrészeket varratokkal;
• pótolja a pochiányt a térdizület nem teherviselő felszínéről kiemelt csontos-porcos un. graftokkal (mozaik plasztika);
• a kopott, töredezett pocfelszínt elsimítja pocborotva (shaver) használatával, így csökkentve a surlódást és irritációt, a duzzanatot és a fájdalom tüneteit;
• az elülső térdkeresztszalag teljes szakadása esetén grafttal - általában a beteg saját térdéből nyert úgybnevezett autograffal - helyettesítiáltalában a beteg saját térdéből nyert úgynevezett autografttal - helyettesíti a szakadt szalagot,
• tartós térdkalácsfájdalom esetén - amit jellemzően a térdkalács külső oldalra billenése okoz - elvégzi a külső oldali tok bemetszését.

Térdprotézis műtét

A térdprotézis beültetés a második leggyakoribb nagyízületi protézis műtét a csípőprotézis beültetés után. Leggyakrabban a térd időskori kopásos betegsége, ízületi gyulladásos betegség, ízületi ficamok okozta károsodás vagy baleseti eredetű elváltozás esetén válhat szükségessé. 

A beavatkozást olyan esetekben javasoljuk, amikor a térdízületet borító porcfelszín elkopik, eltűnik, aminek a következtében a mozgás során a csont a csonthoz ér. Ez okozza ugyanis a nagyfokú fájdalmat, valamint nehezítetté válik a mozgás, a járás. 

A térdprotézis beültetés műtét során az ortopéd sebész szakorvos hosszanti metszést ejt a térdízület felett a bőrön. Ezután megnyitja az ízületi tokot, majd az előzetes méretezés alapján a combcsontot és a sípcsontot formára vágja, ezzel eltávolítva a beteg porcállományt és a csont egy kis részét. A sípcsontra majd a combcsontra rögzíti a fém protézis implantátumokat, a sípcsonton lévő fém komponensbe pedig felkeményített műanyag betétet helyez, így biztosítva a megfelelő mozgásfunkciót.

A protézis implantátum mind a combcsonton, mind a sípcsonton ugyanolyan formájú, mint az eredeti csontok vége, és ugyanúgy is funkcionál, mint a korábbi térdízület, viszont eltűnik a porckopás okozta gyulladás és fájdalom. A mai modern térdízületi protézis műtétek végleges megoldást jelenthetnek az előrehaladott térdízületi kopástól szenvedő páciensek számára. 

A protézis rögzítése lehet cementes, azaz ragasztóval történő, valamint cement nélküli, azaz ragasztó nélküli. Típusa szerint kétfélét különböztetünk meg:

• teljes térdprotézis: amikor a teljes combcsonti és a sípcsont károsodott ízületi felszínét is pótolja,
• térdprotézis szánkó: amikor a protézis csak a térd egyik felében pótolja a combcsont és a sípcsont ízületi felszínét. Elnevezését a protézis alakjáról kapta.

A protézis típusát az ortopéd sebész szakorvos határozza meg a műtétet megelőző vizsgálatok alapján aszerint, hogy az a térd csont- és szalagrendszeréhez a legmegfelelőbb legyen. Fontos tudni, hogy a beültetéset követő rehabilitáció kulcsszerepet játszik a sikeres gyógyulásban.

A térdprotézis beültetés ára magában foglalja a műtétet követő 3 napos kórházi ápolás és rehabilitáció díját, de nem tartalmazza a beültetésre kerülő implantátum árát. Amennyiben speciális implantátum beültetése szükséges, úgy annak az ára eltérhet az árlistában megadottól.

Térdprotézis csere esetén egyedi árajánlatot készítünk.

Aktuális térdprotézis műtéti akciónkról ide kattintva értesülhet!

Térdszalag műtétek

A térdben két keresztszalag található: az elülső és a hátsó keresztszalag. Ezek a szalagok a combcsontot kötik össze a sípcsonttal X-alakban, és biztosítják a térd stabilitását és mozgékonyságát. Az elülső szalag (ligamentum crutiatum anterior, LCA)feladata, hogy függőlegesen összetartsa a térdízületet és megakadályozza a térd oldalirányú mozgását. A hátsó keresztszalag elsősorban azért felel, hogy a térdet ne lehessen túlságosan kinyújtani, előre hajlítani.

A belső és a külső oldalszalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről.

A szalagok sérülése, húzódása vagy szalagszakadás esetén a térd stabilitása és mozgathatósága sérül. Az első keresztszalag a sérülékenyebb, és ha ez a szalag elszakad, akkor megszűnik a térd alapvető stabilitása. Sportsérülés során leggyakrabban az elülső keresztszalag és a belső oldalszalag részleges szakadása következik be. A hátsó szalag ritkábban sérül, de ennek kezelésére is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetnünk. A szalagszakadás súlyosabb eseteiben kerül sor a térdszalag műtétre, melynek szükségességéről az ortopéd sebész szakorvos dönt.

Az keresztszalag sérülések leggyakrabban a hirtelen megállásokkal és irányváltásokkal járó sportok esetén fordulnak elő, mint pl. a kosárlabda, labdarúgás, kézilabda vagy a síelés.

A keresztszalag sérülése – részleges szakadása – esetén azoknál a pácienseknél, akik mérsékelten terhelik a térdüket a mindennapok során, elég lehet a fizikoterápiás kezelés és térdmerevítő viselése. Az aktív terhelésnek, intenzív sportnak kitett szalagsérüléseknél (pl. sportolók esetén) azonban javasolt a műtéti megoldás, mivel a szakadt szalag magától nem regenerálódik, hanem hegesedik, így pedig már nem képes úgy funkcionálni, mint a sérülés előtt.

Az elülső keresztszalag rekonstrukció során a szakadt szalagot pótoljuk, a test más részéről - általában a térd mellől – vett, megfelelő tulajdonságokkal bíró szövetfonatra, oltványra. A műtétet artroszkóppal végezzük, a műtéti területre jutáshoz kis metszéseket ejtve a térd körül. Az oltványt a sebész csavarokkal vagy egyéb rögzítőeszközzel rögzíti a térdízületbe – a combcsontba és a sípcsontba - fúrt lyukakba. Az oltványt aztán idővel körülnövi az új szalagszövet. Arról, hogy a műtét altatásban vagy gerinci érzéstelenítésben zajlik, az aneszteziológus tesz javaslatot a konzultáció során.

Oldalszalag szakadás esetén más eljárát alkalmazunk: a műtét során a sérült szalag csonkokat varratokkal egyesítjük (szalag varratot végzünk), majd rögzítjük az ízületet.

Fontos tudni, hogy a műtétet követően hosszú ideig – legalább 6-8 hónapig - tartó rehabilitációra kell számítani.