Ortopédiai műtétek

A térd anatómiai összetettsége miatt a fájdalomnak is sok megjelenésui formája és számos oka lehetséges. Ortopédiai szakrendelésünkön szakorvosaink alapos kivizsgálást végeznek és javasolják a megfelelő terápiát. Ha a konzervatív kezelési módok (pl. gyógyszer, fizikoterápia, gyógytorna) nem biztosítják a megoldást az ön problémájára, műtétre kerülhet sor.

A leggyakrabban előforduló térdproblémák a térdizületi porc (meniscus) sérülése, szakadása, különböző mértékű porckopás (artrózis), porcleválás, a térdszalag (elülső keresztszalag) szakadása, a térdkalács (patella) elmozdulása.

Artroszkópia

A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai és kezelési mód a térdsérülések esetében az artroszkópia. Az artroszkópia - azaz az ízület tükrözése - a csukló, könyök, váll, térd és boka problémájának felderítésére szolgáló műtéti eljárás, amelynek során az ízület belső részét egy apró kamera segítségével vizsgáljuk meg. Az orvos egy bemetszést ejt a bőrön, amin keresztül bevezeti az endoszkópot, és egy kamera segítségével képet kap az ízület belsejéről, annak állapotáról. Ily módon lehetővé válik a különböző elváltozások felismerése, diagnózisa és egyúttal azonnali kezelése.

A műtéti beavatkozás kíméletes: kis metszéseket ejtve a térd megfelelő pontjain, az ortopéd sebész bevezeti az artroszkópot a térdízületbe, és segítségével megtalálja, helyreállítja vagy eltávolítja a sérült részeket.

Az ízületi tükrözés alkalmazható porckárosodás, szakadás, elakadás és fájdalmas gyulladás kivizsgálására és kezelésére. A műtét során a szakorvos számos megoldással juthat eredményre:

• eltávolítja a porc sérült részeit;
• helyreállítja a jó vérellátású külső porcrészeket varratokkal;
• pótolja a pochiányt a térdizület nem teherviselő felszínéről kiemelt csontos-porcos un. graftokkal (mozaik plasztika);
• a kopott, töredezett pocfelszínt elsimítja pocborotva (shaver) használatával, így csökkentve a surlódást és irritációt, a duzzanatot és a fájdalom tüneteit;
• az elülső térdkeresztszalag teljes szakadása esetén grafttal - általában a beteg saját térdéből nyert úgybnevezett autograffal - helyettesítiáltalában a beteg saját térdéből nyert úgynevezett autografttal - helyettesíti a szakadt szalagot,
• tartós térdkalácsfájdalom esetén - amit jellemzően a térdkalács külső oldalra billenése okoz - elvégzi a külső oldali tok bemetszését.

Térdprotézis műtét

A térdprotézis beültetés a második leggyakoribb nagyízületi protézis műtét a csípőprotézis beültetés után. Leggyakrabban a térd időskori kopásos betegsége, ízületi gyulladásos betegség, ízületi ficamok okozta károsodás vagy baleseti eredetű elváltozás esetén válhat szükségessé. 

A beavatkozást olyan esetekben javasoljuk, amikor a térdízületet borító porcfelszín elkopik, eltűnik, aminek a következtében a mozgás során a csont a csonthoz ér. Ez okozza ugyanis a nagyfokú fájdalmat, valamint nehezítetté válik a mozgás, a járás. 

A térdprotézis beültetés műtét során az ortopéd sebész szakorvos hosszanti metszést ejt a térdízület felett a bőrön. Ezután megnyitja az ízületi tokot, majd az előzetes méretezés alapján a combcsontot és a sípcsontot formára vágja, ezzel eltávolítva a beteg porcállományt és a csont egy kis részét. A sípcsontra majd a combcsontra rögzíti a fém protézis implantátumokat, a sípcsonton lévő fém komponensbe pedig felkeményített műanyag betétet helyez, így biztosítva a megfelelő mozgásfunkciót.

A protézis implantátum mind a combcsonton, mind a sípcsonton ugyanolyan formájú, mint az eredeti csontok vége, és ugyanúgy is funkcionál, mint a korábbi térdízület, viszont eltűnik a porckopás okozta gyulladás és fájdalom. A mai modern térdízületi protézis műtétek végleges megoldást jelenthetnek az előrehaladott térdízületi kopástól szenvedő páciensek számára. 

A protézis rögzítése lehet cementes, azaz ragasztóval történő, valamint cement nélküli, azaz ragasztó nélküli. Típusa szerint kétfélét különböztetünk meg:

• teljes térdprotézis: amikor a teljes combcsonti és a sípcsont károsodott ízületi felszínét is pótolja,
• térdprotézis szánkó: amikor a protézis csak a térd egyik felében pótolja a combcsont és a sípcsont ízületi felszínét. Elnevezését a protézis alakjáról kapta.

A protézis típusát az ortopéd sebész szakorvos határozza meg a műtétet megelőző vizsgálatok alapján aszerint, hogy az a térd csont- és szalagrendszeréhez a legmegfelelőbb legyen. Fontos tudni, hogy a beültetéset követő rehabilitáció kulcsszerepet játszik a sikeres gyógyulásban.

A térdprotézis beültetés ára magában foglalja a műtétet követő 3 napos kórházi ápolás és rehabilitáció díját, de nem tartalmazza a beültetésre kerülő implantátum árát. Amennyiben speciális implantátum beültetése szükséges, úgy annak az ára eltérhet az árlistában megadottól.

Térdprotézis csere esetén egyedi árajánlatot készítünk.

Térdszalag műtétek

A térdben két keresztszalag található: az elülső és a hátsó keresztszalag. Ezek a szalagok a combcsontot kötik össze a sípcsonttal X-alakban, és biztosítják a térd stabilitását és mozgékonyságát. Az elülső szalag (ligamentum crutiatum anterior, LCA)feladata, hogy függőlegesen összetartsa a térdízületet és megakadályozza a térd oldalirányú mozgását. A hátsó keresztszalag elsősorban azért felel, hogy a térdet ne lehessen túlságosan kinyújtani, előre hajlítani.

A belső és a külső oldalszalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről.

A szalagok sérülése, húzódása vagy szalagszakadás esetén a térd stabilitása és mozgathatósága sérül. Az első keresztszalag a sérülékenyebb, és ha ez a szalag elszakad, akkor megszűnik a térd alapvető stabilitása. Sportsérülés során leggyakrabban az elülső keresztszalag és a belső oldalszalag részleges szakadása következik be. A hátsó szalag ritkábban sérül, de ennek kezelésére is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetnünk. A szalagszakadás súlyosabb eseteiben kerül sor a térdszalag műtétre, melynek szükségességéről az ortopéd sebész szakorvos dönt.

Az keresztszalag sérülések leggyakrabban a hirtelen megállásokkal és irányváltásokkal járó sportok esetén fordulnak elő, mint pl. a kosárlabda, labdarúgás, kézilabda vagy a síelés.

A keresztszalag sérülése – részleges szakadása – esetén azoknál a pácienseknél, akik mérsékelten terhelik a térdüket a mindennapok során, elég lehet a fizikoterápiás kezelés és térdmerevítő viselése. Az aktív terhelésnek, intenzív sportnak kitett szalagsérüléseknél (pl. sportolók esetén) azonban javasolt a műtéti megoldás, mivel a szakadt szalag magától nem regenerálódik, hanem hegesedik, így pedig már nem képes úgy funkcionálni, mint a sérülés előtt.

Az elülső keresztszalag rekonstrukció során a szakadt szalagot pótoljuk, a test más részéről - általában a térd mellől – vett, megfelelő tulajdonságokkal bíró szövetfonatra, oltványra. A műtétet artroszkóppal végezzük, a műtéti területre jutáshoz kis metszéseket ejtve a térd körül. Az oltványt a sebész csavarokkal vagy egyéb rögzítőeszközzel rögzíti a térdízületbe – a combcsontba és a sípcsontba - fúrt lyukakba. Az oltványt aztán idővel körülnövi az új szalagszövet. Arról, hogy a műtét altatásban vagy gerinci érzéstelenítésben zajlik, az aneszteziológus tesz javaslatot a konzultáció során.

Oldalszalag szakadás esetén más eljárát alkalmazunk: a műtét során a sérült szalag csonkokat varratokkal egyesítjük (szalag varratot végzünk), majd rögzítjük az ízületet.

Fontos tudni, hogy a műtétet követően hosszú ideig – legalább 6-8 hónapig - tartó rehabilitációra kell számítani.