1. Ultrahang szűrővizsgálat (a 12-13. héten):
A vizsgálat a fejlődésirendellenességek első fontos vizsgálata a várandósság során.
A vizsgálaton a magzat életjelenségeit, fejlődési ütemét, méretét, az orrcsontot, valamint a nyaki bőrredő vastagságát vizsgáljuk. A tarkóredő mérés eredménye azonban önmagában nem ad diagnózist, ezért, ha a vizsgálat eredménye kromoszóma rendellenességre utal, akkor további genetikai tanácsadásra, valamint vizsgálatokra lehet szükség.
Az első trimeszteri ultrahang-vizsgálat az alábbiakra terjed ki:
A magzat általános állapotfelmérése:
- magzati méretek
- fejlődési ütem, terhességi kor megállapítása
- végtagok, törzs és koponya alaki vizsgálata
- magzatvíz mennyisége
- méhlepény elhelyezkedése
- az ebben a korban már látható rendellenességek keresése
Kromoszóma rendellenesség speciális szűrése:
- nyaki redő vastagság mérés
- orrcsont vizsgálat
- különböző áramlásmérések
1.1. Kombinált teszt (12-13. hét):
A kombinált teszt a leggyakrabban előforduló kromoszóma rendellenességek kockázat becslését célozza. A várandósság első trimeszterében alkalmazott módszer, mely a várandósság 11. hetétől a 14. hetéig végezhető, optimálisan a 12. héten. Az ultrahangvizsgálat során mérhető paraméterek, illetve az anyai vérben mérhető biokémiai jelző (marker) értékeket, valamint egyéb paramétereket is figyelembe véve (anyai életkor), átlagosan 92-93%-os biztonsággal alkalmazható.
1.2 NIFTY-teszt:
A NIFTY™ (Non-Invasive Fetal TrisomY test) a vizsgálat egyszerű, biztonságos, rendkívül pontos teszt, amely több mint 99%-os érzékenységgel méri a kromoszóma rendellenességek eshetőségét, valamint a NIFTY™-teszttel a gyermek neme is megállapítható.
A teszt mindössze 10 ml anyai vérmintát igényel.
2. Magzati szívultrahang vizsgálat:
A magzati szívultrahang vizsgálat során a szív anatómiájának ellenőrzése mellett, a szívizom, a billentyűk, az áramlás, és a szívritmus megfigyelése történik, segítségével számos fejlődési rendellenességre fény derülhet.
3. OGTT (2 pontos cukorterhelés):
A vizsgálat a terhességi diabétesz (terhességi cukorbetegség) kiszűrésére szolgál. A terhességi vagy gesztációs diabétesz a terhesség második vagy harmadik trimeszterében kialakuló állapot, amely a terhesség után megszűnik. A gesztációs diabétesz általában nem jár feltűnő tünetekkel. Az esetek döntő többségében a várandósok nem is sejtik, hogy érintettek, míg a szűrés során fény nem derül rá.
A vizsgálat a terhesség 24-28. hetében, úgynevezett OGTT (orális glükóz tolerancia teszt, közismert nevén cukorterhelés) szűrés keretében zajlik. A vizsgálat alkalmával 10 órás éhezést követően (reggel, éhgyomorra kell érkezni) 75 g glükózt kell elfogyasztani egy pohár vízben feloldva. A páciens vércukorszintjét még a glükóz elfogyasztása előtt megmérik vénás vérminta segítségével, és ha ez az ún. éhomi (vagyis éhgyomri) vércukorszint már 7 mmol/liter felett van, a gesztációs diabétesz diagnózisa felállítható – a cukoroldat elfogyasztása nélkül. Ha ez az érték 7 mmol/liter alatt van, a cukoroldat elfogyasztása szükséges, amit 120 perc elteltével ismételt vérvétel követ. Ha ezúttal a vércukor érték 7,8 mmol/liter vagy efelett van, a terhességi diabétesz diagnózisa kimondható. Nincs szükség tesztre a betegség megállapításhoz, ha bármely időpontban mért (ún. random) vércukor érték 2 alkalommal is 11 mmol/l felett van.
A terhességi diabéteszt fontos folyamatosan figyelemmel követni, mert a nem megfelelő kezelés szövődményeket okozhat mind az anya, mind a magzat számára. Megfelelő kezeléssel a terhesség problémamentesen folyhat le mindkettőjük számára. Az egészséges életmód, az orvosa által ajánlott diéta, a rendszeres, könnyű testmozgás elég lehet a betegség visszaszorításához. Ha ezek nem bizonyulnak elégségesnek, inzulinkezelés indítása szükséges.
4. TORCH-vizsgálat:
A jelenlegi szakmai protokoll szerint ez a vizsgálat nem kötelező. A TORCH egy betűszó, amely a vizsgált kórokozók kezdőbetűiből áll össze: Toxoplasma gondii, „Others” (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok. Ezek azok a mikroorganizmusok, amelyek, ha a várandós anya a terhessége alatt fertőződik meg, különböző mértékben megbetegítheti a magzatot. A vizsgálatok eredményei alapján javasolhat a nőgyógyász további lépéseket a magzat védelme érdekében. A jelenlegi szakmai protokoll szerint ez a vizsgálat nem kötelező.
5. TSH vizsgálat laborvizsgálat keretében:
Pajzsmirigy serkentő hormon, melynek a normál szinttől eltérő mennyisége komolyan befolyásolhatja a magzat fejlődését, így mérése fontos a várandósság alatt.
6. Terhességi toxaemia szűrés:
A terhesség második felében előforduló terhességi toxémia (terhességi mérgezés) jellemzője a magas vérnyomás és fehérjevizelés együttes jelentkezése, de a pontos oka még nem ismert. A kórkép a pontos diagnozis felállítása anyai vérből vett mintából, vérnyomás méréssel és a vizelet fehérje tartalmának ellenőrzésével történik, kialakulása esetén az orvos dönt a szükséges terápiáról.
7. CTG:
A cardiotokográfiával, azaz a magzati szívfrekvencia monitorozással, elsősorban a magzat állapotát tudjuk ellenőrizni, valamint tájékozódást kapunk méh fájástevékenységét intenzításáról. Az eredményeket grafikusan ábrázolva, két görbét kapunk egy papírszalagra nyomtatva. A görbék azt mutatják meg, hogy a méhlepény kellő oxigénnel látja-e el a magzatot, azaz arra is tudunk következtetni, hogy a magzat jól érzi-e magát az anyaméhben. Ha a CTG azt jelzi, hogy a magzat oxigénellátottságával valamilyen probléma van, akkor azonnali orvosi beavatkozásra is szükség lehet.
A vizsgálat során a kismama hasára egy puha pánttal két érzékelőt rögzítünk. Az egyik ezek közül a szívműködést, a másik pedig a méhtevékenységet figyeli. A vizsgálat teljesen fájdalommentes.
8. Ultrahang vizsgálat (biometria, áramlásmérés) a 30-32. héten:
A terhesség alatti ultrahang szűrővizsgálatok célja, hogy a lehető leghamarabb felismerjük azokat a eltéréseket, melyek a terhesség lefolyására, a magzat egészségére, fejlődésére hatással vannak. A 30-32. héten végzett ultrahang vizsgálat a későn megnyilvánuló fejlődési rendellenességek szűrésére irányul, a magzati biometria a növekedési zavarok (növekedési elmaradás, nagy magzat) felismerése érdekében történik, valamint sor kerül a magzatvíz mennyiségének, a lepény helyzetének, érettségének vizsgálatára. A színkódolt Doppler-áramlásvizsgálattal (flowmetria) a terhes méhet ellátó anyai, illetve bizonyos magzati erek véráramlásának vizsgálata történik meg. Célja a magzat méhen belüli állapotának, illetve a méhlepény működésének megítélése.
9. Hüvelyváladék tenyésztés (GBS szűrés) a 35-36. héten:
A B csoportú Streptococcus (Streptococcus agalactiae) baktériumot a várandós nők 5-25 %-a hordozza a hüvelyében. A baktérium jelenlétének az újszülöttkori fertőzésekben van jelentősége. Az újszülött fertőzése legtöbbször a szülés során a szülőutakban, ritkábban az anya terhessége alatt következik be. Az anya hüvelyváladékából vett kenet pozitív eredménye esetén, a szülés közben alkalmazott antibiotikum therápia megóvja az újszülöttet a fertőzéstől, elkerülve ezzel a lehetséges szővödményeket.
10. Fibrinogén vizsgálat a 35-36. héten:
A fibrinogén a véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A vizsgálat segít kideríteni, hogy megfelelő-e a fibrinogén szintje ahhoz, hogy elősegítse a normális véralvadást.
11. Ellenanyagszűrés a 35-36. héten:
Az anya szervezetében fejlődő magzat a sejtjeit az apától és az anyától közösen kapja, ezért a magzat vércsoportja számos esetben eltér az anya vércsoportjától. Emiatt az anyának testidegen részletek is lesznek a születendő magzat vérében, így amikor az anya szervezete felismeri az eltérő vércsoportot, antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő idegenként felismert magzat ellen. Az ellenanyagtermelődés leggyakrabban a szüléshez kapcsolódik, ugyanis a szülés folyamán találkozik az anya és a magzat vére. Ritkább esetben fordul elő, hogy a folyamat már a terhesség ideje alatt kialakul, néha valamilyen terhességi komplikáció miatt, esetenként azonban bármilyen azonosítható ok nélkül.
11.1 Vércsoport összeférhetetlenség akkor jelentkezik, amikor az anya vércsoportja Rh-negatív, a magzat vércsoportja ellenben Rh-pozitív.
A termelődő ellenanyagok potenciálisan károsíthatják a magzat egészségét. Az ellenanyagok képesek ugyanis arra, hogy a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül eljussanak a magzat szervezetébe, ahol megtámadják a vörösvértesteket, és károsítják azokat. A folyamatot hemolízisnek nevezzük, és a babánál kialakuló betegség neve újszülöttkori hemolitikus betegség.
Ennek megelőzése képpen Rh negatív anya Rh pozitív újszülöttje esetén, szülés után 72 órán belül Anti-D immunglobulin injekciót adunk.
A terhesség során végzett ellenanyagszűrésnek köszönhetően időben kiderülhet, ha az anya szervezetében ellenanyag termelődik.
12. Aneszteziológiai konzultáció:
Az aneszteziológia az orvostudomány érzéstelenítésre szakosodott ága. Szakértője az aneszteziológus, köznyelven altatóorvos, akinek fő feladata a műtéti beavatkozások alatt és után a fájdalom megszüntetése és csillapítása, valamint a beteg életműködéseinek ellenőrzése, egyensúlyban tartása. Tervezett műtétek előtt – és felkészülve a szülés közben esetleg szükségessé váló császármetszésre – aneszteziológiai konzultáció történik. Ennek során az orvos megvizsgálja a pácienst, valamint laborvizsgálatok, vérnyomásmérés, EKG-vizsgálat történik, de szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra (pl. szívultrahang, légzésfunkció) is. Az aneszteziológus tájékozódik a tervezett műtét típusáról, és részletesen áttekinti a korábbi betegségeket, az esetleges műtéteket, a beteg által szedett gyógyszereket, a beteg gyógyszerérzékenységét. Az aneszteziológus ezt követően a beavatkozást végző orvossal és a beteggel együtt választja ki a legmegfelelőbb érzéstelenítési módot.
12.1. EKG:
Elektrokardiográfia (röviden EKG) egy non-invazív (nem behatoló) diagnosztikai eljárás, mely a szív működéséről ad hasznos információt, annak elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség változásainak regisztrálásával. Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül következtethetünk a szív állapotára. Elemezni lehet általa a szív ritmusát, az ingerület kiindulásának helyét, az ingerületvezetés sebességét, a szívizom vastagságát, a szívizom esetleges vérellátási zavarát, következtetni lehet esetleges tüdőembóliára.
13. Epidurális fájdalomcsillapítás:
Valamennyi fájdalomcsillapító gyógyszer és módszer közül a gerincközeli technikák (epiduralis, spinalis, kombinált spinalis-epiduralis érzéstelenítés) segítségével csillapítható leghatékonyabban a szülési fájdalom. A regionális érzéstelenítés hatékony, könnyen kivitelezhető módszer, szükség esetén ismételhető, s mindezt úgy érjük el, hogy az terhes tudatállapotába nem avatkozunk be, ennek eredményeként a szülőnő a szülés teljes ideje alatt képes együttműködni orvosával, szülésznőjével.
Az epidurális érzéstelenítés során az epidurális térbe egy behelyezett kanülön keresztül folyamatos vagy többszöri gyógyszerbeadás történik. Ennek hatására körülbelül 10-15 perc múlva az alsó testfélen érzéskiesés alakul ki. (Az epidurális érzéstelenítést gyakran tévesztik össze a gerincközeli érzéstelenítések másik fajtájával, az úgynevezett spinális érzéstelenítéssel, amelynél egyszeri gyógyszerbeadást követően nagyjából 4-6 órán keresztül érzés- és mozgáskiesés alakul ki.)
Az epidurális érzéstelenítést elő kell készíteni. Ennek során biztosítjuk a vénát, majd infúzió formájában folyadékpótlás történik, illetve felhelyezzük a rutin monitorizálási eszközöket, így a vérnyomásmérőt, az EKG-t, valamint a vér oxigénszintjét mérő pulzoximétert. Ezt követően a beteget felültetjük, majd fertőtlenítőszerrel lemossuk a hátát. Ha ez megvan, akkor helyi érzéstelenítő gyógyszert adunk a bőre alá.
A folyamat következő lépéseként a csigolyanyúlványok között elhaladva az epidurális térbe egy vékony műanyag kanült vezetünk be. A kanül bőrön kívül eső részét kötszerrel rögzítjük a beteg hátára, a gyógyszeradagoló részt pedig a vállon rögzítjük. A beteg nyugodtan ráfeküdhet a kanülre. A húgyhólyag beidegzésének blokkolása miatt (az érzéstelenítés azt is blokkolja) a spontán vizeletürítés sikertelen lehet, így epidurális érzéstelenítés esetén hólyagkatéter behelyezése szükséges. Ha vége a műtétnek, az epidurális kanül eltávolítása egyetlen mozdulattal történik.
Az epidurális érzéstelenítés az előkészítéssel együtt körülbelül 25 perces folyamat.
14. Cytológia:
Citológiai vizsgálat: diagnosztikai eljárás, amelynek során a nőgyógyász a méhnyakról egy speciális eszközzel sejteket választ le, majd ezeket egy mikroszkóp segítségével laboratóriumban megvizsgálják, a kóros elváltozások felismerése érdekében.
15. HIV-vizsgálat:
Az AIDS betegséget okozó vírus kimutatására szolgáló vizsgálat, amely vérből vagy testváladékból állapítja meg a fertőzés esetleges fennálltát.
16. PKU-szűrés:
Az újszülöttkori szűrés egy speciális vérvizsgálat, mely lehetővé teszi 26 anyagcsere betegség korai felismerését.
17. BCG oltás:
A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a TBC kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től.
Ennek érdekében a csecsemők születésük után minél előbb meg kell, hogy kapják a BCG oltást.