Hírek

Tisztázzuk!

Gyakran gondban vagyunk a következő fogalmakkal, főleg a megkülönböztetésükkel: változókor, menopauza, klimax. A változókor, a klimaktérium hosszabb időszakot jelöl, a petefészek hormontermelésének csökkenésével majd megszűnésével járó, több éven át tartó életszakasz, ami lezárja a fogamzóképes kort. A menopauza ennek a folyamatnak egy lényeges állomása: az utolsó menstruáció, de tágabb értelemben az utolsó vérzést követő életperiódust is jelentheti.

Korai tünetek

A hormonális változásokat több tünet is kísérheti: jelentkezhetnek vérzészavarok, hőhullámok, éjszakai izzadás, szapora szívdobogásérzés, keringési labilitás, de gyakori tünet a memóriazavar és a nemi vágy csökkenése is. Számos idegrendszeri és érzelmi változás is előfordulhat és a mozgásszervi, ízületi panaszok sem ritkák.

A menstruáció befejeződése után

A menstruáció végleges elmaradását követően felléphetnek középtávú, tartós tünetek is. Az ösztrogénhiány miatt a hüvely és a húgycső fala szárazzá, sérülékenyebbé és a fertőzésekkel szemben kevéssé ellenállóvá válhat. Emiatt jelentkezhet égető, viszkető érzés a hüvelyben, vizelettartási panaszok és a szexuális élet során akár fájdalom is felléphet. A kötőszöveti rendszert is érintik a változások, emiatt a bőr és a haj szárazabbá, a körmök törékenyebbé válhatnak. Sokan szenvednek az anyagcsere működésében beálló változások miatt, az ennek következtében kialakuló súlygyarapodás megviselheti a nőket.

Késői szövődmények

Az ösztrogénhiányos állapot következtében a változókorba lépő nőknél gyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, ez az érintett korosztály halálozásában is jelentős tényező lehet. Az ösztrogénszint csökkenése hozzájárulhat a csontvesztés felgyorsulásához, a csontok törékenyebbé válásához, tehát a csontritkulás kialakulásához is.

Kockázati tényezők: életmód és életkor

A menopauza alatt kialakuló szövődmények nagy része szoros összefüggést mutat életmódbeli kockázati tényezőkkel, az ösztrogényhiány pedig általában csak növeli a szővődmények kialakulásának veszélyét. Rizikófaktort jelent az életkor is. A nőket érintő daganatos betegségek kb. 80%-a késői menopauza korban alakul ki, gyakori megbetegedés például az emlőrák. Ehhez hasonlóan a mélyvénás trombózis kockázata is nő az életkor előrehaladtával.

Tünetek és szövődmények kivédése

Ha a változókor tüneteit észleli magán, akkor érdemes lehet felkeresnie egy, a területen jártas orvost. Egy szakember széleskörű tájékoztatást adhat a menopauzával járó változásokól, a kezelési lehetőségekről, azok hatásairól, előnyeiről és kockázatairól. Hatékony kezelési mód lehet a menopauzális hormonterápia. Ennek során azokat a természetes női hormonokat pótolják, amelyeket a petefészek már nem termel. A hormonterápia hatékonyan alkalmazható a korábban említett ösztrogénhiány következtében kialakuló vegetatív és szervi tünetek kezelésében. A hormonkezelés több betegség előfordulási esélyét is csökkentheti: pl. a vastag- és végbéldaganatok kezelésében is jótékony hatású lehet, de természetesen kockázatai is lehetnek. Igen erősen különbözik egyénenként, hogy mikor és mennyi hormont érdemes adni vagy, hogy érdemes-e. Ezt szakorvossal történő személyre szabott konzultáció során lehet meghatározni. Megfelelő egészségügyi gondozással, rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétellel, egészséges és aktív életmóddal jelentősen csökkenhetnek a változókor kellemetlen tünetei és a későbbi szövődmények kialakulása is megelőzhető lehet.