Hírek

Allergia vagy intolerancia?

Gyakran hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni az ételallergiát és az intoleranciát, holott két különböző dologról van szó. A legfontosabb különbség, hogy az allergia túlérzékenység, tehát immunreakció, ami ellenanyag termeléssel jár, az intolerancia pedig valamely élelmiszer emésztésének, felszívódásának zavara, ami akár súlyos panaszokkal járhat. Az intolerancia leggyakoribb formája a laktózérzékenység, amikor a szervezet enzimhiány miatt nem képes lebontani a tejcukrot, így az változatlan formában a bélben marad és az ott levő baktériumok erjesztik. Az allergiás reakció gyakran azonnal jelentkezik, de a kiváltó októl és előzményektől függően órákkal később is előfordulhat. Az intolerancia jeleit rendszerint csak később, akár napok múltán érzékeljük. Ez függ a kiváltó tényező minőségétől és mennyiségétől is. Emiatt sokszor nem is tudjuk, mi okozza a tüneteket.

Az allergia tünetei és kiváltói

Az ételallergiák döntő többségét nagy molekulák (pl. fehérjék) váltják ki. Az allergiát leggyakrabban okozó élelmiszerek a következők: tojás, hal, rákfélék, olajos magvak (például a dió, a földimogyoró és a törökmogyoró), szója, eper, tejfehérje, málna, búza, szójabab.

Mivel az allergiás reakció különböző biológiailag aktív anyagok (antitestek, hisztamin, stb.) termelésével jár, az észlelt reakció is sokféle lehet. Előfordulhat csalánkiütés, szájzsibbadás, viszketés, a száj; arc; nyelv és torok megduzzadása, légzési nehézségek, haspuffadás, hasfájás, hasmenés, émelygés, hányinger, szédülés, ájulás, ekcéma. A legsúlyosabb esetben ún. anafilaxiás sokk is kialakulhat, amelyet ha nem kezelnek időben, akár halálos kimenetelű is lehet.

Amiről gyakran hallunk:

• lisztérzékenység (gluténérzékenység, coeliakia): provokált autoimmun betegség, ami a genetikailag hajlamos egyénekben a gabonafélék fehérjéje, a glutén hatására alakul ki. A vékonybél bolyhaink különböző fokú károsodását és következményes felszívódási zavart okoz. Klasszikus formában kisgyermekkorban kezdődik, amikor a vegyes táplálást elkezdjük. Több formája van, ezért sokszor csak felnőtt korban derül ki, vagy felismeretlenül marad. Újabban vált ismertté, hogy a lisztérzékenységnek van olyan formája is, ami ételintolerancia, nem jár boholykárosodással, viszont a gabonaféle elfogyasztása után azonnal panaszt okoz. Ez a nem coelikaiás lisztérzékenység. Jó hír, hogy megfelelő diétával a beteg mindkét formában panaszmentessé válik, legtöbbször a klasszikus formában kialakult boholykárosodás is megszűnik.
• laktózérzékenység: ebben az esetben a laktáz enzim hiánya, vagy nem megfelelő működése miatt, a szervezet nem tudja feldolgozni a tejcukrot. Hazánkban az emberek kb. 30%-a laktázhiányos, ami nem feltétlenül jelenti, hogy nem tud tejcukrot fogyasztani. A tünetek ugyanis nagyban függnek a bevitt mennyiségtől. Megemlítendő, hogy a laktáz igen érzékeny enzim, tehát különböző károsító tényező hatására átmeneti hiány alakul ki. Különböző fertőzések esetén kialakulhat laktózérzékenység, ami átmeneti, néhány hét alatt újratermeli a szervezet az enzimet. A laktózérzékenység legjellemzőbb tünetei a has puffadása, fokozott gáztermelés, illetve ürítés, hasmenés, hasi görcsök.
• hisztamin intolerancia: a hisztamint szervezetünk termeli. Vannak olyan ételek, melyek bevitele fokozott hisztaminfelszabadítással jár. Ilyenek a csokoládé, olajos magvak, kagyló, tojásfehérje, alkohol, olajos hal, banán, ananász, eper, paradicsom, stb. Vannak hisztaminra fokozottan érzékeny egyének, akiknél az anyag lebontása nem tökéletes. Náluk változatos tünetek fordulhatnak elő: csalánkiütés, fejfájás, viszketés, hányás, hasi fájdalmak.

Érdemes a kellemetlenségeket is komolyan venni!

Sok ember hajlamos arra, hogy problémáit ne vegye komolyan. Érdemes törődni magunkkal, hiszen a kis kellemetlenség hátterében is lehet olyan baj, amit tudni, esetleg kezelni kell. Egy alapos beszélgetés, esetleg néhány vizsgálat javíthat az életminőségén. Törődjön önmagával is!