Hírek

Hasonlóságok és különbségek – COVID-19 vs. influenza

A COVID-19 és az influenza vírus által okozott betegség hasonló tüneteket mutat. Mindkettő légzőszervi megbetegedést okoz, a tünetek széles skálán mozognak mely a tünetmentes esetektől az enyhén át, a súlyos betegségig és halálig terjednek.

Az influenza és a COVID-19 egyaránt hasonló módon terjed. Egy beteg ember légúti váladék cseppjei továbbíthatják a vírust a közelben lévő más embereknek. A részecskék a levegőben hosszabb időn keresztül lebegve „időzhetnek”, mialatt egy másik ember belélegezheti őket, és megfertőződhet. A megfertőződés további lehetősége, ha az emberek megérintenek egy felületet, amelyen vírusok vannak, majd az arcuk megérintésével magukra vihetik azokat.

A koronavírussal vagy az influenzával fertőzött emberek több napig nem veszik észre, hogy betegek, és ez idő alatt tudatlanul megfertőzhetnek másokat, még mielőtt rosszul éreznék magukat.

A reproduktív szám - egy fertőzött egyén által generált másodlagos fertőzések száma - a COVID-19 vírus esetében 2 és 2,5 között van, ami magasabb, mint az influenza esetében.

A leginkább veszélyeztetettek

A gyermekek az influenza vírus terjedésének fontos mozgatórugói. A COVID-19 vírus esetében a kezdeti adatok azt mutatják, hogy a gyermekek kevésbé érintettek, mint a felnőttek és az előzetes adatok arra utalnak, hogy a gyermekek felnőttektől fertőződtek, és nem fordítva.

A súlyos influenzafertőzés kockázatának leginkább a gyermekek, a terhes nők, az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és az immunszuppresszáltak kitettek. A COVID-19 esetében jelenleg az az elképzelés, hogy az idősebb kor és az alapbetegségek növelik a súlyos fertőzés kockázatát.

A COVID-19 halálozása magasabbnak tűnik, az influenzánál. A COVID-19 halálozási aránya 3-4% között van, míg a szezonális influenza esetében ez a szám jóval 0,1% alatt van.

A védekezés a legjobb támadás!

Mindkét betegség megelőzhető maszk viseléssel, gyakori és alapos, szappannal és vízzel történő kézmosással mely legalább 20 másodpercig tart, gyakori alkoholalapú kézfertőtlenítő használatával, amely legalább 60% alkoholt tartalmaz, a beteg otthon maradásával és a fertőzöttekkel való érintkezés korlátozásával. Köhögéskor vagy tüsszentéskor a száj és az orr könyökkel történő eltakarásával. A fizikai távolságtartás korlátozni tudja a COVID-19 terjedését a közösségekben.

Influenza egyszer egy

Az influenza vírusról röviden. A kórokozó a Myxovirus influenzae örökítő anyaga alapján egy RNS-vírus. A vírust a belsejében levő anyagok alapján sorolják A, B, C típusba.

Járványok szempontjából az A típus a legfőbb kórokozó. Pandémiák során több millió halálos áldozatot követel. A B típus főleg gyermekeknél és serdülőknél fertőz és kórlefolyása enyhébb. A C típusnak nincs gyakorlati jelentősége.

Az A típusú vírust a felszínén levő két anyag (H, N) alapján további altípusokra lehet elkülöníteni. A H anyag a vírusnak a megfertőzött sejtbe kerülését, az N anyag a megfertőzött sejtben elszaporodott vírusnak a sejtből történő kikerülését segíti. A H altípusból a H1, H2, H3, H7 és H9, az N altípusból az N1, N2 és N7 vált ismertté a járványok során.

Fontos megértenünk, hogy a vírus felszínén levő fenti két anyag az évek során kisebb, nagyobb változásokon mehet át. A nagyobb és veszélyes változások akkor következnek be, ha egy megfertőzött sejtben egyszerre megjelenik két különböző H és N anyagot a felszínén hordozó A típusú influenza vírus. Ilyenkor ugyanis a két A vírus között egész génszakaszok cserélődhetnek ki, létrehozva egy új A vírust, mellyel az emberi immunrendszernek még nem volt dolga, és e miatt védettség sincs ellene. Ilyen veszélyes „gén csere-bere” alakulhat ki, ha pl. A típusú, emberre veszélytelen madár influenza (H5N1) találkozik egy sejtben egy humán A típusú influenza vírussal.

De hogyan lesz a járvány és miért jó az oltás?

A járványok e fenti változások miatt alakulnak ki, jellemzően novembertől áprilisig tartva. A WHO becslése szerint évente 1 milliárd ember fertőződik meg. A természet boszorkánykonyhájában évről évre képződnek olyan A típusú vírusok melyek évente 1 millió ember halálát okozzák, 10-40 évenként pedig olyan pandémiák, mely ennek a halálozásnak a többszörösével járnak. Az 1918/19 pandémia több mint 20 millió halálesettel járt.

Az évenként megjelenő új altípusú A vírus miatt fontos az évenkénti immunizálás az elölt oltóanyaggal. Az oltóanyag összeállításánál minden évben az aktuális WHO ajánlást veszik figyelembe a járványt indító A vírus altípusnak megfelelően. A védelem 65 év alatt 70%-os, időseknél kisebb, 65 év felett viszont a védőoltás 50%-al képes csökkenteni a halálozást.

Bizonyos bakteriális légúti kórokozók jelenlétükkel az A típusú vírus H anyagára hatva fokozhatják a vírus bejutását az emberi sejtbe, mellyel „előkészítik” a későbbi influenza tüdőgyulladást. Továbbá a vírustól legyengült szervezet bakteriális felül fertőződését okozhatják. Fontos ezért ezen baktériumok elleni védőoltások párhuzamos alkalmazása is a járvány elleni küzdelemben, annál is inkább hiszen létezik ezen kórokozók ellen olyan védőoltás melyet egy alkalommal kell beadni és egész életre szóló védettséget eredményez.

Az influenza elleni védőoltás hozzájárulhat az influenza-szezon hosszának lerövidítéséhez és a 2020-2021-as influenzaszezonban az érintettek számának csökkenéséhez, az orvosok számára megkönnyíti a korona vírus fertőzés diagnosztizálását, hozzájárul az egészségügyi rendszer egyenletesebb terheléséhez. Éljenek a lehetőséggel minél többen.

Ismerje meg belgyógyász szakorvosunkat:

Dr. Vancsura Zoltán