Hírek

Hírek

Változókori vérzészavarok

2022-05-18
A felnőttkorban kialakult vérzészavarok hátterében hormonális és szervi eltérések is állhatnak, ennek teljeskörű kivizsgálását biztosítjuk a Duna Medical Centerben. A nőgyógyászati szakvizsgálat mellett elvégezzük a szükséges laboratóriumi, képalkotó (CT) vagy endokrinológiai vizsgálatot, majd a diagnózis alapján megkezdjük a gyógyszeres kezelést vagy elvégezzük a szükséges műtéti beavatkozást.
Változókori vérzészavarok

Mit jelent a normál menstruációs ciklus?

21-28 nap között jelentkező, átlagosan 5 napig tartó vérzés, amelynek az átlagos mennyisége 30-40 ml. Ezt az állapotot eumenorrhoeanak nevezzük.

Mit jelent a vérzészavar?

Minden olyan méhvérzést, amely eltér a normálistól rendellenes vérzésnek nevezünk - természetesen terhesség hiányában.

Változhat a vérzés mennyisége:

  • ha az időben jelentkező (rendszeres) vérzés mennyisége az átlagost meghaladja, azt erős vérzésnek (hypermenorrhoea) nevezzük
  • ha a rendszeres vérzés mennyisége az átlagosnál kevesebb, azt gyenge vérzésnek (hypomenorrhoea) nevezzük

Változhat a ciklus hossza:

  • abban az esetben, ha a ciklus hossza rendszeresen 35 napnál több, de 90 napnál kevesebb, azt „ritka vérzésnek (oligomenorrhoea) nevezzük
  • ha a vérzés rendeszeresen 21 napnál gyakrabban jelentkezik, azt gyakori vérzésnek (polymenorrhoea) nevezzük

Ha elvész a rendszeresség, azt az állapotot rendellenes vérzésnek (metropathia) nevezzük. Ezekben az esetekben a ciklust tartó vérzés eltűnik, a páciensek változó időpontokban észlelnek gyakran változó mennyiségű hüvelyi vérzést. Ezek a vérzések gyakran tartósak, 7 napnál tovább tartanak, általában egy hónapon belül többször jelentkeznek.

Ez az állapot kialakulhat fiatal (tinédzser) korban, amikor a „tanuló” petefészek szabályozása még nem tökéletes, ilyenkor az esetek jelentős részében hormonális (endokrinológiai) okra kell gondolnunk.

A felnőttkorban kialakult vérzészavarok hátterében hormonális és szervi (organikus) eltérés állhat. Milyen okok lehetnek ezek? Ezt a FIGO (International Federation of Gynecology and Obstetrics) AUB beosztása tartalmazza:

Szervi okok:

  • polipus: olyan nyálkahártya kettőzet (redő), amelyet a méhnyálkahártya a magas ösztrogén szintre ad (Az ösztrogén a ciklus első felében domináns hormon.)
  • adenomyosis: a méhnyálkahártya alsó rétegének mirigyei és a mirigyek közti szöveti állomány a méhizomzat rostjai közé terjed
  • mióma: olyan, az esetek túlnyomó részében jóindulatú simaizom daganat, melynek a növekedését a magas ösztrogén szint serkenti
  • hyperplasia: a méhnyálkahártya, ugyancsak ösztrogén hatására történő túlzott növekedése, burjánzása
  • EIN (endometrialis intraepithelialis neopasia): a méhtestdaganat rákmegelőző állapota, amely endometrium hyperplasia talaján alakul ki.
  • méhtest daganat: az esetek jelentős részében a túlzott ösztrogén szinttel áll összefüggésben.

 

Nem szervi okok:

  • véralvadási zavar: további kivizsgálásra szorul
  • peteérés funkciózavara: ilyen esetben további endokrinológiai kivizsgálás szükséges
  • méhgyulladás talaján kialakuló vérzészavar: laboratóriumi vizsgálat szükséges a nőgyógyászati mellett; majd antibiotikum kezelés
  • fejlődési rendellenesség: számos méhet ért fejlődési rendellenesség járthat vérzészavarral
  • külső okok: gyógyszerek, méhen belüli eszköz
  • nem meghatározható ok: előfordulhat, de ritka

 

A fenti felsorolásból látható, hogy nagyon összetett problémakörrel állunk szemben. De miért jelentős kérdés ez változókorban? És mit is jelent a változó kori (perimenopausalis) vérzészavar?

Perimenopausának a rendes vérzés megszűnése előtti és utáni időszakot nevezzük. Ez mikor következhet be? Lényegében 43 éves kor után bármikor, de Magyarországon jellemzően 50-51 éves korban. Mennyi ideig tarthat ez az átmeneti időszak? Ugyancsak változó, de akár 10 évig is.

Miért alakul ki gyakrabban vérzészavar a perimenupausális időszakban?

Ennek az az oka, hogy a csökkenő és szabálytalan hormontermelés következtében egyre gyakrabban jönnek létre (olyan ciklusok, amelyekben peteérés nem történik. A ciklus második felében domináns hormon, a progeszteron termelése lecsökken, ennek következtében egy kiegyensúlyozatlan ösztrogénhatás alakul ki. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a ciklus első felében történő nyálkahártya épülést, vastagodást nem követné egy olyan (egyébként élettani) átalakulás, melynek következtében a méhnyálkahártya normál esetben leválik; hanem kialakul egy irreguláris, vastag sérülékeny nyálkahártya, amely rendellenes vérzést okoz.

Mi okozhatja ezt a változó korban?

Lényegében leggyakrabban a fenti hormonális elváltozás, amely bizonyos tekintetben élettani. Ezen kívül hormonális, vagy egyéb gyógyszerek szedése; illetve hormont termelő petefészek daganatok.

Mégis miért lehet ez probléma?
Sajnos a rendellenes vérzés megnehezíti a mindennapokat. Rontja az életminőséget, fizikai lelki nehézséget okozhat. Emellett elhúzódó, vagy nagy mennyiségű vérzések esetén akár vérszegénység is létrejövet.

Emellett sajnos a kiegyensúlyozatlan ösztrogénhatás, ahogy a korábbi felsorolásból látszik, számos nem élettani változást elindíthat:

  • polipus kialakulása
  • mióma méretének növekedése
  • méhnyálkahártya túlburjánzás kialakulása, vagy fokozódása
  • méhtest daganat, vagy ennek megelőző állapotának kialakulása

Miért fontos a 40 éves kor fölött kialakuló vérzészavar esetén orvoshoz fordulni?

Azért mert a fenti állapotok az esetek jelentős részében gyógyszeresen, más esetekben műtétileg kezelhetők. Sok esetben a vérzés az első tünet, és a komolyabb elváltozások csak évek alatt alakulnak ki. Tehát van idő „közbelépni”!

Intézetünkben teljes körű kivizsgálást biztosítunk vérzészavar észlelése esetén. A nőgyógyászati szakvizsgálat mellett biztosítani tudunk laboratóriumi, képalkotó (CT), endokrinológiai vizsgálatot.

A gyógyszeres kezelés mellett a műtéti beavatkozások teljes spektrumában elérhetőek vagyunk (méhkaparás, méhtükrözés, hastükrözéses, hasmegnyitásos és onkológiai műtétek).